Nemrég közös szalonna sütögetést tartottunk egy barátom családjával. Épp akkor értek vissza egy kéthetes vakációról. Úgy néztek ki, mintha egy non-stop bentlakásos szolárium kurzusról léptek volna ki. :) Az egész család nagyon egyben volt, boldogok, kipihentek. Barátomon is látszott, hogy a munka felé sem nézett az elmúlt időszakban. Mindezt úgy, hogy egy igen felelősségteljes, vezetői pozícióban ül, egy sikeres KKV-ban.
Picit beszélgettünk arról, hogy mi a teljes kikapcsolás és kikapcsolódás titka egy ilyen munkakör mellett az év egyik legpörgősebb időszakában. A barátom felesége gyöngéden átölelte őt, és mosolyogva a következőt mondta:
"Olyan jó, hogy a férjem ilyen jelentéktelen a cégében!"
Olyan jó, hogy a családi pihenés időpontját nem a kollégák és az ügyfelek időpontjaihoz kell igazítani. Olyan jó, hogy a telefont és az agyunkat is ki tudjuk kapcsolni, és tényleg egymásra figyelni. Olyan jó, hogy “senki észre sem veszi”, ha ő két hétre eltűnik a cégéből.
Persze jót nevettünk a dolgon, de mindenki tudta, itt valami másról van szó.
Vezetőként ne a cégedben dolgozz, hanem a cégeden!
Van, amikor vezetőként elárasztanak a napi feladatok. Miután a többiek hazamentek a melóból, Te akkor állsz neki a fontos feladataidnak. A gyerekek fektetése után hulla fáradtan még egy kimutatást készítesz, mert akkor van 20 perced átgondolni, elmélyedni az adott témában.
Ismerős? Ezek mind annak a jelei, hogy érdemes lenne egy kicsit többet dolgozni a cégeden, mint a cégedben. Vezetőként nem az “összes maradék feladatot elvégezni”, hanem megtalálni a megfelelő kollégákat, kialakítani a folyamatokat, struktúrákat, rendszereket.
Mit kockáztatsz?
Véleményem szerint sok vezető bele sem gondol, hogy mennyit kockáztat a túlságosan központosított operatív működéssel. És nem, itt nem a rövidtávú veszélyekre gondolok. Nem arra, hogy mi történik, ha hirtelen vezetőként kiesel a vállalkozásodból.
Gondolkodjunk inkább nagyobb időtávban! Eddig sikeresen építettél egy vállalatot, ismered minden zugát. Rengeteg időt és munkát toltál az egészbe. A kutatások kimutatták, hogy az az alapító, aki nem tud maga alatt egy “önjáró” struktúrát építeni, aki nem tud kiszakadni a napi operatív feladatok közül, az közép-hosszú távon biztosan kiég. Elfárad, megunja, a cég leépül, és az egész addigi munka kárba vész.
Tényleg megéri a több ezer nap ráfordítást kockáztatni?
Van kiút!
A jó hír, hogy van kiút! Mint az előbb említettem, ha képes vagy struktúrákat, folyamatokat létrehozni a cégedben, akkor jobban tudod magad függetleníteni az operációtól. Lesz időd kikapcsolni, és lesz időd azzal foglalkozni, hogy milyen irányba tartson a céged.
Van egy rossz hírem is: Ezt nem lehet halogatni! Sok vezetőtől hallottam már, hogy “óóó, mi ehhez még kicsik vagyunk”. Kicsik vagyunk ahhoz, hogy bevezessünk egy rendszert, kialakítsunk egy struktúrát. Minek csináljam meg, ha úgyis én állok a sor végén az elvégzendő feladatoknál?
Az a helyzet, hogy minél tovább halogatod a folyamatok tisztázását annál jobban elmerülsz. Minél később vezeted be ezt a gondolkodásmódot, annál nehezebb lesz.
Ez a blog arról szól, hogy miket érdemes végig gondolni a folyamatok és struktúrák építése közben. Mit érdemes mérni? Hol kell külső segítséget bevonni? Milyen eszközök és módszerek állnak rendelkezésre?